Sziklablog

Adam 15 éves, szeret olvasni, kirándulni és vonzza a természet. :-)

Az Keleti-Alpok egy legimponzánsabb jégarénája a Sonnblick tövében, a fenséges Raurisertalban bújik meg. Tavaly októberben, amikor ott jártunk, ez nem jutott az eszembe, igaz akkor hétágra sütött a nap és reménykedtünk benne, hogy nem lesz sok hó, pláne hideg. Nem lett, de most nem is erről, hanem a február 14-15-i Jégmászó Fesztiválról ejtenék pár szót, mert az jó.

A Hámoriak weboldalán látható portréfotó és idézet arra enged következtetni, hogy egyszer volt budán kutyavásár... akarommondani: nyolcszor volt Hámorban jégmászó verseny. 

Nem annyira meglepő a sztori, csak azért mondom, mert kicsi, savanyú, de mégis a miénk volt. És a Hámoriak legalább megpróbálták. Biztosan meg is kapták érte a magukét innen-onnan. De inkább a dry-toolingért. És nálunk ez már csak így megy, úgyhogy ki nem szarja le.

Egy izgalmas csillagászati jelenségről olvastam éppen tegnap. A hold idén január 10-én volt a legközelebb a Földhöz. Hogy jön ez a jégmászáshoz? Most már értem, hogy miért éreztük úgy magunkat, mintha reflektorral világították volna ki utunkat a Berner Oberland-ig, miért láttunk mindent földöntúli fényben. Végülis nem mindennapi kulisszák illenek egy Jégmászó Fesztiválhoz, nemde? Videós gyorsjelentés Kanderstegből (CH), a 9. Jégmászó Fesztiválról!

Nézzünk, mit tudnak felmutatni a magyar mászók / mászni akarók / túrázók html-alapú tudásmegosztás és véleménycsere terén per pillanat. Nincs különösebb apropója, legfeljebb az, hogy így legalább egy helyen megvannak a fontos nyilvános internetes fórumok.

Szóval itt van ez a baleset Svinjakon. Isten őrizz, hogy annak körülményeivel kapcsolatban nekiálljak okoskodni, megteszik majd mások. Remélhetőleg olyanok is, akik szintén ott voltak. A garnírung viszont némileg eltér a jólbevált gyakorlattól. Nem nyughat bennem a píár-kisördög, kommunikációs gyorselemzés következik.

Ueli Steck svájci mászó ezzel a sorban harmadik Nagy Északi Falat abszolválta szolóban, rekordidő 2 óra 21 perc alatt. Az Eiger és a Matterhorn Északi Fala már megvolt. 2 óra 21 perc. Ennyi idő alatt a magamfajta nagyjából a végkimerülés határára jut. A Rókában. Igaz, nem is a hegyek lábánál nőttem fel, de még csak nem is sportos családban. De ezt most hagyjuk és lássuk csak mit is művelt Herr Steck!

Az 1999-es Trango-expedícióról vetít Nádasdi Oszkár január 13-án, kedden este fél nyolctól a Borházban (IX.ker Kinizsi utca 29.). A sztori röviden annyi, hogy 10 évvel ezelőtt Nádasdi Oszkár, Tivadar Tamás, Berecz Gábor és Peter Schäffler 22 napon át gyömöszölte a Great Trango Tower 2000 méteres észak-nyugati falát, amelynek eredményeképp Lost Butterfly néven új utat nyitottak (VII 5.10 A4+).

Ha már egyszer egy bivak helyett az irodában ücsörgünk, akkor legalább csináljunk valami hasznosat is, nem-e? Hogy hasznos lesz-e, azt a bánat tudja. De hogy nekünk jó lesz ide firkálgatni egy teljesítésigazolás és egy benchmark-elemzés között, az igen gyanús.

Egyébként meg eddig is nagyon jólértesültek voltunk, minden hír mögött megláttuk az összeesküvést, és csalhatatlan értékítéletet tudtunk alkotni bárki mászóteljesítményéről. Nem lesz ez a jövőben sem másképp, csak a kukorékolásunk hallható lesz ezentúl a virtuális szemétdombon is.

Kívánunk minden kedves látogatónknak humorérzéket és könnyedséget, mert nincs kedvünk magyarázkodni a leírtak stílusával kapcsolatban. A tartalmával kapcsolatban annál inkább...

És mégvalami: alázatos respect a szikla.hu-nak, de ez egy más történet. Ugye nincs harag? :-)